10. bejegyzés…Hogy mondjam el, mennyire szeretlek?!

Szombat délután van…épp most jöttem ki mellőled a hálóból…még alszol…egy kicsit aludtam én is veled. Apa játszik, Dorka pedig itt alszik mellettem a kanapén. Nem mentünk ma sehova. Csak Apa, edzeni. Főztünk, ettünk, filmeztünk. A héten beteg voltam, még most sem vagyok 100%-os. Azért mehettünk volna valahova, de nem volt kedvem. Annyira jó volt veled itthon…még nem akarom, hogy vége legyen. 🙂

Nemrég egy barátom megkérdezte: “Milyen érzés szülőnek lenni?”.Neki is van 3 gyermeke, tehát biztosan tudja…és nem arra kíváncsi, hogy “nagyon jó”, “fantasztikus”, “csodálatos”. Ennél sokkal jobb barát és sokkal tapasztaltabb szülő. Így szántam rá egy percet és belegondoltam mit is érzek…Ez jött ki, idézem: “Mintha életed legnagyobb, soha be nem teljesülős szerelme lenne mindig a karodban, és folyton kimutathatnád mennyire szereted.” Megpróbálom elmagyarázni. Nem könnyű. Nagyon mélyről jön az érzés…egyértelműen a második csakrából…ami a szakrális/szent/szex központ…innen érzem…van benne szerelem…vágyódás…vonzalom. Igazából logikus…itt a méhem, ahol megfogantál és ahonnan néhány hónapja “kiszakadtál”. Ide vágylak vissza. Innen a be nem teljesülés érzése. Soha nem lehetsz már az enyém…Gondolom átmegy majd teljesen a szívembe. Mert ott is érezlek. Amikor puszilgatom az arcodat, a fejecskédet, amikor szorosan magamhoz ölellek, akkor a szívemet érzem. Hatalmas nagy levegőket szívok a mellkasomba, hogy elférjen a sok-sok érzés. Nézlek, amikor alszol, amikor játszol és sokszor azon kapam magam, hogy elzsibbadt az arcom a mosolygástól. Mondtam is néhányszor Apának, hogy “olyan mintha non-stop be lennék csípve”. Biztosan a hormonok is teszik. 🙂 Kíváncsi vagyok, hogy meddig tart…Beszéltünk róla már korábban, hogy kis korkülönbséggel szeretnénk testvéreket Neked. Kb. 2 év. Többször feljött a téma és mindig egy állásponton voltunk. Most sem változott a véleményünk, viszont volt egy beszélgetésünk arról, hogy annyira eltelíted az életünket boldogsággal, hogy az élvezetek felesleges halmozása a gyors kistestvér. Jó lenne húzni ezt amíg csak lehet, hogy minél tovább tartson…Már arról beszélgetünk, mi lesz velünk ha felnőttök…mit kezdünk majd az űrrel. 🙂 Hát ennyire boldoggá teszel minket!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s